Mostanában kevésbé volt szükségem/szükségünk arra a fajta önterápiára, amit a blogírás nyújthat, inkább amolyan elmélyedős, ülepedős hetek voltak ezek. Csináljuk az edzéseket lelkiismeretesen, csak Laurának nagyon sűrű mostanában az élete (vizsgaidőszak, jövés-menés) és egy kis betegség is hátráltatta szegénykémet. De holnap már ő is fut! Ja, és időközben kijártuk az ő érmét is (10 év - 10 km Európa-napi futóverseny)! :)
Én ma lefutottam az edzésterv szerinti első, egyben teljesítendő 20 percemet, és nem haltam bele :) Nem volt egyszerű, a végére picit szenvedős volt, de becsületes, egyenletes és PB-t érő 6:05-ös tempóban futottam 3,29 km-t ezalatt a 20 perc alatt, amire most nagyon büszke vagyok. Csütörtökön már 25 perc jön.... és van ám új cél is, mint a bejegyzés címe is mutatja: szeretnénk benevezni az I Love Balaton Éjszakai Futás 1 körös (7032 m) távjára, ami most nekünk egy egész logikus és (látszólag) kényelmesen vállalható lépés az 5 km-es verseny után 2 hónappal. A napokban beszélgettem facebookon az általam igen nagyrabecsült, és éppen Ultrabalatonra készülő Tomán Edinával (ultrafutó, író, túlélő, középiskolai osztály- és padtárs, blogjának linkje a bal oldali listában megtalálható), és kiderült, hogy ő is indul ezen a versenyen, úgyhogy megbeszéltük, hogy mindenképp találkozunk - így tizeniksz év után. Mondta, hogy már bejárták a pályát, és "kemény lesz", a kör vége "picit" emelkedik (ha már ő ezt mondja, szerinted nem csináltam be??)...
Mindenesetre óriási hangulat lesz, ez egészen biztos, alig várjuk már! :)
Éjjeli kikötő (Czakó Balázs fotója) |